Ronai and Ronai
AMERIKAI

Bartus László: Az antiszemiták és az irodalom 2011. szeptember 7. szerda 5:26

  • Hozzászólások(91)
  • Print Friendly and PDF
  • Betűméret változtatás
Share
Bartus László: Az antiszemiták és az irodalom

Érkeznek lapunkhoz a tiltakozások Kertész Ákos elhíresült levele kapcsán. Mintha a pokol szája nyílt volna meg. Ennyi ocsmány antiszemita és rasszista förmedvényt még életemben nem láttam, ennyi mocskot még nem hordott a hátán a föld. Én tudtam, hogy Magyarország rendkívül fertőzött terület, a fajgyűlölet mindennapos, és elérte a nem tudatos nácik rétegeit is. De azt nem gondoltam volna, hogy ennyien vannak, és ilyen gyilkos indulatok munkálnak bennük. Nem túlzok, de ezek az emberek ölni tudnának. Sokan közülük ezt le is írják. Ezeket az indulatokat pedig nem Kertész Ákos váltotta ki. Az ő írása csupán alkalmat szolgáltat számukra ahhoz, hogy ocsmány indulataikat szabadjára engedjék.

Ezeket a “hozzászólásokat” olvasva még inkább erősödik bennem a félelem, hogy ha lenne megfelelő nemzetközi környezet, ezek az emberek megismételnék a holokausztot. Ha lenne rá mód, Magyarországon akadna annyi fajgyűlölő, aki tombolva gyilkolna, és lenne annyi tétlen szemlélő, akik mellett ezt meg is lehetne csinálni. Amerikában nyugodtan lehet az amerikaiakat szidni, senki nem törődik vele. Amerikában nem az lenne botrány, amit Kertész Ákos írt, hanem az, hogy ennek kapcsán felemlegetik, hogy a szerző zsidó. Ez a rasszizmus, nem az, amit ő írt.

Azon nem lepődök meg, hogy Kertész Ákost senki nem védi meg egy náci és egy fasiszta párt ocsmány támadásaitól. Mifelénk ez nem szokás. Pedig lehetne egyik oldalról egyet nem érteni Kertész Ákossal, és mellette elítélni az őt ért antiszemita megnyilvánulásokat. De miért éppen most védenének meg valakit a rasszizmustól, ha ez máskor sem sikerül, most pedig egyesek még azt is hiszik, hogy ő maga tehet arról, ha faji alapon támadják. Tetszett volna nem zsidónak születni.

Aztán lehet nem egyetérteni azzal, amit Kertész Ákos írt, mint ahogy sokan pedig egyetértenek vele. Ami visszás, hogy a zsigeri náci támadásokat menetrendszerűen és elmaradhatatlanul követő szokásos baráti géppuskatűz ezúttal is abszolutizálja az ellenvéleményeket. Mindenki elmondhatja a véleményét, nem kell senkivel egyetérteni. De normális esetben egy állítás itt, egy állítás ott, az olvasó majd eldönti, kinek ad igazat. Pesten azonban nem így folynak az efféle viták, hanem a baráti légicsapások letarolják az ellenfelet, abszolút igazságokat nyilatkoztatnak ki a kritikusok, nem csupán egy másik véleményt fogalmaznak meg. Végérvényes ítéleteket mondanak ki, megfellebbezhetetlen tekintéllyel közlik „az” igazságot. Ez csak arrafelé dívik. A környezet, amelyben ez a levél megjelent, nem ismer ilyet. Amerikában tisztelik a másik embert.

Beszél a fákkal a bús őszi szél

Maradjunk annyiban, hogy Kertész Ákosnak még akkor is joga van a véleményét elmondania, ha azzal x és y tekintélyek nem értenek egyet. Ezt a jogát senki nem vitathatja el. Ha ő ezt akarta írni, akkor joga van ezt írni. Amerikában másfajta sajtószabadság létezik, mint Magyarországon. Mindenki azt ír, amit akar, ezt a jogát senki nem vitathatja el. Amerikában demokrácia van, nem tudták? Magyarországon is lehetne, ha tennének érte valamit. De nem tesznek, és erről szól Kertész Ákos levele. Akinek nem tetszik Kertész Ákos cikke, az ír egy másikat. Nem olyat, amiben lehülyézi őt, hanem olyat, amelyben kifejti a véleményét, amely semmivel sem ér többet, mint a másik cikkben szereplő vélemény. Itt nem oktatnak ki senkit arra, mi helyes és mi nem. Az Amerikai Népszava az egyetlen hely, ahol ez a levél megjelenhetett. Azért, mert itt mást jelent a szabadság.

Ennek a levélnek mi nem szerzői, hanem címzettjei vagyunk. Egy Kossuth-díjas író nekünk írott levelét nem fogjuk átírni. Mi nem csorbítjuk a jogait, ez nem Magyarország. Ez akkor is így lenne, ha személy szerint nem értenék egyet azzal, amit írt, de egyetértek. Megismétlem: a „genetikusan” szó használatát helytelenítem, szerencsétlennek tartom a félreérthetőség miatt. De meggyőződésem, hogy a szerző ezt a kifejezést átvitt értelemben, és nem a fajgyűlölet kifejezésére használta. A cikk többi részével viszont egyetértek. Méghozzá minden szavával. Az elsőtől az utolsóig. De ez sem az abszolút igazság, ez is csak egy vélemény.

A vitatott kifejezéssel kapcsolatban megfontolásra ajánlom a következőket. Nem vagyok irodalmár, de annyit én is tudok, hogy az írók szövege képes beszéd. Egy író vagy költő mondanivalója érdekében esetenként erős effektusokat használ, szavaikat nem mindig kell szó szerint érteni. Az irodalmi szöveg és a köznyelv két különböző dimenziója a valóságnak. Beszél a fákkal a bús őszi szél. Lehet ezt szó szerint értelmezni? Röfögnek a disznók. Ezt talán szó szerint kell érteni? Hacsak nem egy termelési regényben jelenik meg. „Láttam a boldogságot én, lágy volt, szőke és másfél mázsa. Az udvar szigorú gyöpén imbolygott göndör mosolygása. Ledőlt a puha, langy tócsába, hunyorgott, röffent még felém, ma is látom, mily tétovázva babrált pihéi közt a fény.” Nem akarom Kertész Ákos levelét József Attila versével rokonítani, mert különböző műfajokról és másfajta igényességet megkövetelő művekről van szó. Csupán érzékeltetni szeretném, hogy létezik képes beszéd. József Attila vajon kik között látta ezt a boldogságot? Svédek vagy portugálok között? Valódi disznókról beszél? Nem. Ugyanazt mondta, amit Kertész Ákos, csak kicsit másképp. Mert az egyik irodalmi levél, a másik pedig vers. És a Hortobágy poétája kicsoda? Az tényleg egy legény, aki csordát őriz? És ezek: „De ha a piszkos, gatyás, bamba társakra s a csordára nézett, Eltemette rögtön a nótát: Káromkodott vagy fütyörészett.” Ezek a bamba társak tényleg a hortobágyi csorda mellett vannak? Nem Magyarországról és a magyar emberekről szól a költő? Nem ugyanazt mondja Ady, amit Kertész Ákos, kicsit másképp? Ezeket nem kell szó szerint érteni, csak a „genetikusan” kifejezést? Ha az író azt mondja egy riportban, hogy ő nem szó szerint, hanem átvitt értelemben használta, akkor azt miért nem lehet elfogadni? Nincs joga hozzá? De igen. Ám ezt a kifejezést még akkor sem tartom helyesnek, hangsúlyozom, mert a befogadásnak is közmegegyezésen kell alapulnia. Az írónak azonban joga van erős asszociációkat keltő effektusokat használnia, ha mondanivalójára fel akarja hívni a figyelmet. Sőt, a különöst is joga van megszólaltatni, nemcsak az általánost.

Petőfi (Petrovics) Sándort a legnagyobb magyar költőnek mondják. Hogyan fogalmaz Petőfi? „Isten, küldd e helóta népre, Földed legszörnyűbb zsarnokát, Hadd kapjon érdeme díjába’, Jármot, hátára kancsukát!” Petőfi korában ez jelentette a legerősebb ingert, nem a genetika tőre való utalás. Lehet, hogy ma, amikor a fajgyűlölet áll a magyar közélet fókuszában, ő is hasonló ingerforrást használna. De ez az ima vajon belefér-e azok tűrésküszöbébe, akik Kertész Ákos ellen törnek? Biztosan nem. Ha egy mai író vagy költő fohászkodna így, hogy Isten csapással sújtsa a magyar népet, azt mekkora lelkesedés fogadná? Akkor követeljük Tarlós Istvántól, hogy szedesse le az összes „Petőfi Sándor utca” névtáblát? Ledöntik a Petőfi szobrot vagy meghagyják? Kertész Ákos még finomabb volt, mint Szilágyi Domokos költő, aki azt írta ugyancsak a magyarságról (Kolozsváron!), hogy „Cigány egy nép. Nem hogy tudatlan, nem az a baj: nem is akar tanulni! Bárgyú zsibbadatban, másfélezer éve, míg vihar zúgott körötte (tudniillik a szellemé), ül bávatag”. Másfélezer éve. Majdnem azt mondta, hogy genetikusan. Ezek a sorok majdnem szó szerint megegyeznek azzal, amit Kertész Ákos ír, csak szintén más műfajban, és azzal a különbséggel, hogy még le is cigányozza a magyarokat, ami még nagyobb bűn, miután a rendes magyar ember a cigányokat utálja.

A fenti sort folytatva, ha Kertész Ákos azt mondja, „a magyar genetikusan alattvaló”, azzal nem a Magyar Genetikai Társaság állásfoglalását teszi közzé, hanem azt mondja, hogy ez generációról generációra húzódó alaptulajdonsága a magatartásának. Ha ez nem értelmezhető másként, átvitt értelemben, csak a fajelmélet által használt genetika kifejezéseként, akkor Ady Endre a Hortobágy egyik csordásáról írt életképet, nem a magyar szellemi állapotokat ábrázolta. Kérésére sürgősen fel kellene keresnünk, hogy fülébe forró ólmot öntsünk. Akkor József Attila egy szőke disznóról zengedezett, amit egy ólban és az udvaron látott, és igen boldognak látszott, midőn megközelítette a moslékot. Petőfi pedig tényleg azt akarta, hogy Magyarországon egy szörnyű zsarnok uralkodjon, és verje a magyarok hátát kancsukával. Ezért Petőfit agyonveretné ma a Magyar Gárda, miközben ő meghalt a magyar szabadságért. Akik ezt nem értik, fel sem fogják, mit mondanak azok, akik sírnak értük. Egy nyolcvanéves ember nem most lesz rasszista, miközben egész élete a rasszizmus elleni küzdelemről szól. Ha Kertész Ákos semmi más indíttatásból, csak fajgyűlöletből használhatta a „genetikusan” kifejezést, akkor Szilágyi Domokos is komolyan azt gondolta, hogy a magyar nép cigány? És „cigányozása” ugyanaz, mint Vona Gábor cigánygenetikája, Orbán Viktor tyúktolvajozása? Ugyanaz, mint a Magyar Gárda és a rendes magyar ember cigánygyűlölete? Nem hinném.

Fentiekben nem arra mutatok rá, hogy mások is mondtak ilyeneket, még különbeket a magyar népről. (Miközben így van.) Hanem azt próbálom érzékeltetni, hogy az irodalmi szöveg belső logikája más, mint egy hűtőszekrény használati utasításáé. Őszintén gondolom és érzem, hogy van ennek a szónak még köznapi értelemben is egy másfajta akusztikája. Ha azt mondom a haveromnak, hogy „te genetikusan egy hülye vagy”, és röhögünk, akkor azzal nem azt mondtam, hogy faji okok állnak a hülyesége mögött, hanem azt, hogy egy nagy hülye. Lényegét tekintve az. Nem hiszem, hogy a haveromnak a fajgyűlölet jutna erről az eszébe.

De minden barátságom és tiszteletem ellenére nem tartom igazságos érvnek azt sem, hogy amikor mi más magyar költőkre hivatkozunk, akik ugyanazt mondták, amit Kertész Ákos, akkor azzal feljogosítjuk az antiszemitákat, hogy ők is hivatkozhassanak más neves szerzők antiszemita műveire. A kettő nem ugyanaz. A fajgyűlölet akkor is elítélendő, ha neves szerzők fogalmazzák meg, és akkor is, ha Zagyva György Gyula szintű gondolkodók. Egyetlen jeles művész antiszemitizmusa sem igazolja bárki hasonló indulatait. Ugyanakkor az írók és a költők nemzetük prófétái is, akiknek nemcsak joguk, hanem kötelességük is, hogy ébren tartsák nemzetük lelkiismeretét. Ezt többféle módon tehetik, gyengéden és kevésbé gyengéden, de azt semmiképpen sem lehet fajgyűlöletnek nevezni. Ha Kertész Ákos leveléből kivesszük az egyetlen „genetikusan” szót, akkor az tipikusan olyan dörgedelem, amelyet minden időkben tartanak a nemzet őrállói. Jeremiás próféta sem mondott szebbeket. Ő vajon fajgyűlölő volt? És ne szépítsük, ne tegyünk úgy, mintha minden rendben lenne. Kertész Ákos dühös írása olyan történelmi pillanatban született, amely indokolja a legkeményebb szavakat is. Bírálói mintha azzal a nyugalommal tennék helyre a „prófétát”, mintha minden okuk meglenne erre a nyugalomra. Mintha nem egy diktatúra épülne. Ebben az értelemben nem tekinthetők elfogulatlanoknak a kritikusok sem, mert a szóban forgó levél keményen ostorozza éppen ezt a mentalitást is.

Tiszaeszlár lesz belőle?

Nem hiszem, hogy Kertész Ákos lenne a legnagyobb rasszista Magyarországon, pedig most így néz ki. És az arányérzék helyreállítására nem érzek sok hajlandóságot. Amit meghagytak a nácik, azt majd leverik a liberálisok. A baráti torkolattűz ereje engem nem emlékeztet arra, hogy a naponkénti durva, antiszemita, rasszista és cigánygyűlölő megnyilvánulásokra hasonló erejű válaszok születnének. Mikor volt Magyarországon ekkora botrány akár egyetlen nyílt zsidózás esetén is? Mikor emelték fel nagyra becsült és őszintén tisztelt kollégáim ilyen vehemenciával és jogos felháborodással a hangjukat a hétköznapi fasizmus, a nyílt náci retorika és a kódolatlan fajgyűlölet esetén? És ha beállunk teljes erővel a szélsőjobboldal hazug és képmutató hecckampánya mellé, ha nem fogadjuk el az író önértelmezését (és annak jogát) saját művét illetően, akkor nem kellene legalább halkan szóvá tenni azt, hogy eközben ezt az embert a legmocskosabb fajgyűlölő támadások érik, és úgy zsidózzák, mint a harmincas években a sarki fűszerest, mielőtt elvitte a Gestapo? És ha mi, akik most pálcát törünk, akik újságot írunk, közvéleményt formálunk, csak fele ilyen erővel felléptünk volna a kirekesztés, a rasszizmus, a demokrácia elleni támadások, a jogállam csendes felszámolása ellen, ha nem falazunk jól felfogott érdekből azoknak, akik megutáltatták a demokráciát, akkor talán nem születik meg ez a levél. Ha sokkal határozottabban és bátrabban szállunk szembe azokkal, akik felnyitották a lelkekben a zsilipeket a magyar sorskérdések antiszemita értelmezése előtt, akkor talán Kertész Ákosnak nem kellene ilyen erős hangvételű cikkekben ostoroznia a fennálló viszonyokat.

Kétélű érvelés, hogy nem minden magyar egyforma, Kertész Ákos pedig nem tesz különbséget. És Kertész Ákos akkor magára is értette, amit mondott? Magyar vagyok, de én nem vettem magamra, mert tudom, hogy rám nem vonatkozik, és azt is tudom, hogy akikről szól, azokkal szemben ez igaz. Azt is pontosan lehet tudni, hogy kikről szól, az általánosító többes szám pedig bevett közlési forma. A nekik tulajdonított cselekedetek szűkítik a kört, innen lehet tudni, hogy kikre érvényes. Azokra, akik ezeket teszik, és nem vonatkozik az adott populáció minden egyes tagjára. Nem is lenne ezzel baj, ha nem kerül be a szövegbe az az egyetlen átkozott szó. Megkockáztatom, akkor sem érdekelne senkit, ha a szélsőjobboldal nem indít belőle kampányt, amit jó érzékkel támogat a Fidesz propagandagépezete. Óhatatlan a gyanú, hogy megint fontosabb a náciktól való félelem, mint az egyenes kiállás. Ha nem így lenne, akkor a kritikusok azt mondanák, hogy Kertész Ákossal nem értenek egyet, elutasítják az ő rasszistának értelmezhető kifejezését, és ugyanilyen erővel elutasítják a szélsőjobb fajgyűlölő támadásait is. De nem erről van szó, hanem arról, hogy méltatlan jelzőkkel illetjük azt, aki közülünk hibázott, és szó nélkül hagyjuk az agresszív antiszemita támadásokat. Legalább egyforma mércével kellene mérni, noha Kertész Ákos ún. rasszizmusa meg sem közelíti azt a mocskos zsidózást, amit ellene folytatnak.

Ha merünk túllépni Kertész Ákoson, miután őt már rasszistának/tébolyultnak minősítettük, észre kellene venni, hogy a személye körül csapott gyűlöletkampány a harmincas évek zsidóellenes kirohanásait, enyhe túlzással a Dreyfus-ügy és a tiszaeszlári vérvád szellemiségét idézi. Ugyanaz a gyűlölet, antiszemita tombolás érződik belőle. Nekik csak az indok kellett, a szélsőséges indulatokat nem Kertész Ákos váltotta ki, azok már megvoltak. Nem lehet költői képeket használni, mert a turáni magyar önérzetet sérti? Hát éppen ez ellen kell harcolnia egy írónak. Amerikában is van fajgyűlölet, de azt pontosan lehet látni, milyen társadalmi rétegben jelenhet meg nyíltan. A déli redneck rasszistáknál, akik téglákon álló lakókocsikban élnek, sörösdobozokra lőnek célba, és a teherautójuk platója az uszoda. Magyarországon viszont a főpolgármester is bekapcsolódik az uszításba, pedig ő mégsem hasonlítható egy déldakotai redneckhez. De ha arra gondolunk, hogy az alaptörvényben átírják a történelmet, a Holokauszt Emlékközpont kiállításán nemhogy elismernék, hanem éppenséggel tagadni szándékoznak a magyarok felelősségét, meghamisítanák a múltat, akkor talán mégsem olyan tébolyult az, aki ez ellen lázad.

Nem vitatom, hogy érthetően kapta fel a fejét mindkét oldal a szerencsétlen kifejezésre, bár erős képmutatást érzek mögötte. Az természetes, hogy a sajtó feldolgozza a témát. De a Magyar Nemzet, a magyar kormány szócsöve, gyűlöletkampányt folytat, rájátszva a szélsőjobb retorikájára, és uszít a „magyargyűlölő” zsidó író ellen. Most építik fel a lelkekben az érzést, hogy „ezekkel szemben” minden megengedett. Ezért van szükség a szabadságjogok csorbítására, nehogy újra hatalomba kerülhessenek. Emiatt nézik el az antiszemitizmust, ezért kell szabadságharcot vívni ellenük országhatáron kívül és belül. Kívül a zsidó nagytőkével, amely „elszegényítette az országot”, belül a kertészákosokkal. Megmutatta igazi arcát az ellenség.

Siker helyett nacionalizmus

A felkorbácsolt nacionalizmus pótlék. Helyettesíti a sikert, a pénzt, a jólétet és a biztonságot, a szabadságot és a stabilitást, a kiegyensúlyozottság érzetét. A WikiLeaks-iratok szerint Orbán cinikus módon még el is mondta a külföldi diplomatáknak a receptet, hogy „azt mondjuk az embereknek, hogy visszaállítjuk a nemzet nagyságát”. Azt mondjuk. Hülyítjük őket. Kapnak egy gumicsontot, amit rágjanak, vad érzelmeket, ellenségeket, amivel hazugságban tarthatják magukat, és irányíthatók maradnak.

Szeretném felhívni a Kertész Ákos-jelenség egy másik aspektusára a figyelmet, amely nem a liberálisok és a szélsőjobb megközelítése. A mostani botrány legfőbb gerjesztője, legnagyobb haszonélvezője a nemzeti-úri középosztály építésén fáradozó Fidesz, amely kellő szorgalommal táplálja a Kertész Ákos elleni gyűlölettel e réteg szalonzsidózását, és az alsóbb társadalmi rétegek durva populista nacionalizmusát. Ez utóbbi a NER életbenmaradásának feltétele. Ezért sem kellene engedni, hogy teljesen kijátsszák ezt a kártyát. Még akkor is, ha valaki hibázott.

A tömegek nacionalizmusának gyökere a képzetlenség. Az ebből fakadó félelem az újtól, mindentől, ami idegen, a kishitűség és a nem ok nélküli kisebbrendűségi érzés a populizmus táptalaja. Nacionalizmusba menekül a felkészületlen ember az általa nem értett, nem ismert külvilág elől, befelé fordul és agresszívvé válik, a kihívásoktól való félelme miatt. A nacionalizmus védelmet és biztonságot nyújt. Önigazolást és önfelmentést ad. A nacionalista, populista kormányok a tudatlanságot és a képzetlenséget lovagolják meg, ezt erősítik. Ahelyett, hogy modernizálnák a társadalmat, kulturálisan felemelnék a népet. Ahelyett, hogy felkészítenék a lakosságot, és alkalmassá tennék a nyitott és multikulturális világba való egyenrangú beilleszkedésre, a helytállásra. Ehelyett létrehoznak egy Patyomkin világot, bezárnak mindenkit a NER szörnyűséges rendszerébe, amely elbutítja és rabszolgasorba dönti az országot. Ennek adekvát megnyilvánulási formája a talicskázásra épített közmunkák rendszere. A bezártságban a védekező reflexek csak erősödnek, a külvilág egyre fenyegetőbb lesz, ami egyre durvább és nacionalistább indulatokat, gyűlöletet vált ki. A külvilág ellenség, amely fenyegeti a nagy nemzeti és a kis személyes hazugságokat. A közös ellenség adja az identitás alapját és az összetartozás kovászát. A diktátor biztonságot nyújt, ő jelenti a védelmet az ellenséges külvilággal szemben. Aki ehhez a külvilághoz tartozik, vagy abban otthonosan mozog, az kisebbrendűségi érzést vált ki és veszélyt jelent a belső biztonságérzetre. Ezek halálos ellenségei lesznek a nacionalista magyarságnak. Az egyszerűség kedvéért nevezzük őket „zsidónak”, függetlenül attól, hogy az illetők milyen származásúk vagy vallásúak. Ennek ugyanis semmi köze a származáshoz. Zsidó mindaz, ami kívül áll a magyar falanszteren. Magyar pedig az, ami nem zsidó. Jól mutatott rá Kertész Ákos, hogy kimondatlanul ez a “magyar–zsidó” háború áll a közélet tragédiájának hátterében, és ez az oka az ország két részre szakításának. A “magyarok” ki akarják vetni a “zsidókat”.

Olvasni, olvasni, olvasni

Végezetül hangsúlyozom: helytelenítjük a szóban forgó, félreérthető kifejezés használatát. Noha elfogadjuk a szerző értelmezését, és nem tekintjük azt rasszista megnyilvánulásnak. De elfogadjuk a kritikát, a kritika jogát, csak az abszolút igazság kinyilatkoztatását és a kioktatást nem. De ha túljutunk Kertész Ákos helytelen szóhasználatból fakadó hibáján, a személyével kapcsolatos előítéleteinken, gyávaságunkon, önző érdekeinken, akkor javaslom, hogy hideg és nyugodt fejjel olvassuk el Kertész Ákos levelét. Próbáljuk ne úgy olvasni, ahogyan a legtisztább géneket hordozó fajmagyarok tennék. Szándékos túlzásait, erős kifejezéseit tekintsük úgy, mintha bármelyik más nagy magyar költő írta volna, aki ezt megengedheti magának.

Figyeljünk arra, amit ez a nyolcvan éves, feltehetőleg sok hibával és erénnyel, sok helyes és téves rögeszmével megáldott ember ír, aki most köpőcsészéje lett mindkét szemben álló oldalnak. Próbálkozzunk az aranymosás mesterségével, és ha levetkőztünk minden előítéletet és indulatot, akkor rá fogunk jönni, hogy ez az ember valami nagyon fontos dolgot írt meg, amit most már nem szabad a szőnyeg alá söpörni. Fel kell venni a kesztyűt az antiszemitizmussal szemben, fel kell vállalni a konfliktust a nácikkal, és nem szabad tovább engedni a fasizmus kiépítését.

Próbáljunk másképp tekinteni erre a levélre. Közelítsük meg úgy, hogy vajon miért váltott ki ekkora indulatot. Hátha azért, mert fontos üzenetet hordoz.

Azt hiszem, hogy Magyarország helyreállításának, felemelkedésének kulcsai ott vannak, ebben az agyonátkozott levélben. Csak pontokba kellene szedni őket.

VN:F [1.9.3_1094]
Értékelés: 4.7/5 (37 szavazatból)
VN:F [1.9.3_1094]
Értékelés: +60 ( 78 szavazatból)
Bartus László: Az antiszemiták és az irodalom, 4.7 out of 5 based on 37 ratings

  • Hozzászólások(91)
  • Print Friendly and PDF
  • Betűméret változtatás
Share

91 Reader’s Comments

  1. girbegurba

    haat lelekben en mar megsemmisitettem oket, inkabb beszeljunk a cselekvesi tervrol!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -3 (5 szavazatból)
  2. reader: a Isten áldjon már meg! Hát hol szinonimája a színtiszta náci fajelméleti
    “genetikusan alsóbbrendű” a genetikusan alattvalónak? Egy másik blogon az egyik eszementet kevesebbért neveztem “genetikusan alávalónak”!
    A szélsőjobb kedvenc módszere, hogy a másik szájába olyan szavakat ad, amik el sem hangoztak – aztán akörül támaszt vitát. Szélsőjobb vagy? Akkor nem vagy közénk való! Ha meg nem – próbálj normálisabban érvelni.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +3 (11 szavazatból)
  3. Jobboldaliakhoz és baloldaliakhoz.
    Nem tartom magam baloldalinak. A hajamat tépem, amikor a fasizmus ellen a baloldalt akarják összefogni.
    (Talán dünnyögj egy új mesét,
    fasiszta kommunizmusét)
    Az értelmes és tisztességes embereket kellene összefogni, nem azokat, akik bal- vagy jobboldaliak. A jobboldal nem a tébolyult hatalommánát, az ájult áhítatot, és a durva érzéketlenséget jelenti. Nem is a munkavállalók lenézését, nem jelenti a kirekesztést. Csak most nálunk úgy tűnik, mintha ez lenne a jobboldal. A baloldal sem feltétlenül a vállalkozások kisajátítását jelenti, vagy munka nélküli életet, megalapozatlan jólétet, kocsmázást, szabad lopást, rablást. Csak a napi szóbeszédben jelenik meg így, és egyes felelőtlen, hazug, lelkiismeretlen bűnözők gerjesztik és terjesztik ezeket a nézeteket. A szervezett alvilág nem beépült a politikai hatalomba, hanem maga alá gyűrte, megszerezte azt. Nehéz lesz kibillenteni onnan.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +17 (21 szavazatból)
  4. girbegurba
    2011. szeptember 7. szerda
    21:12
    Ez príma poszt volt!
    Kekecé úgyszintén!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (6 szavazatból)
  5. Lélekben nem lehet megsemmisíteni őket. Lélekben arra lehet felkészülni, hogyan viseljük el a támadást, hogy legalább a lelkünk ne sérüljön.
    A cselekvési terv pedig lehet egyéni és csoportos. Az egyéni cselekvési terv magánügy. A csoportos tervet célszerű rejtve tartani, mert az meg a csoport ügye, és baj lenne, ha a támadó előre tudna róla. De sok kérdés merül fel. Mit lehet tenni egyáltalán, melyek a legjobb változatok, kivel és hol lehet ezeket megvitatni.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (5 szavazatból)
  6. Amerikában az volt a terv hogy kimentek párezren a nácik demonstrációjára , de a rendőrség miatt nem tudták összeverni a nácikat. De azért szar lehetett a náciknak anyi feldühödöt emberrel farkasszemet nézni…

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +4 (10 szavazatból)
  7. Én már javasoltam a Politikai Kaszinókat!
    Egyébként szerintem sem MINDEN jobboldali eszement őrült, és Magyarországon egy normális jobbközép konzervatív pártnak lenne helye:
    Az erre alkalmassá tehető Mdf-et viszont szétverték, új formáció meg ott sem látható (az utódok említésre sem méltóak) Az LMP meg a fidess lepkehálója a kóbor liberálisok elkapdosására (és Püspökladányban Szili Szociális Uniójával balfelé is kifeszítették a hálót – hogy-hogy nem: hozzá is nem “befújta” a kopogtató cédulákat a szél)
    És ne feledjük azt sem, hogy egyes jobboldali közgazdászok KIZÁRÓLAG a gazdasági eredmények elmaradása miatt bírálják orbáncot és eltolcsyt – sem a visszamenőleges különadóknál, sem a tákolmányozásnál – a demokrácia érdekében – egy szót sem szóltak! Azaz jobboldalt középen – ahol normális államokban TÖMEGEK vannak: nálunk méla csend és hullaszag!
    Véleményem szerint pedig MOST lehetne ott keresnivaló, mivel az állítólag profi hatalomtechnikus Orbán most már eltaktikázta magát: annyira próbálta jobbról előzni és/vagy elszedni a Jobbik szavazóit, hoghy normális, jóérzésű embernek (főleg, ha a gazdasági bajok is nyitogatják a szemét) nem sokáig lesz vállalható. De látsz ott valami mozgást? Pedig a természet irtózik az űrtől – és a vákuumot előbb-utóbb be fogja középen tölteni valami. De mi? Ez a nagy kérdés!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +3 (9 szavazatból)
  8. Kedves Reader,

    tévedés, én nem azt mondtam, hogy a “genetikusan alattvaló”, “genetikusan alsóbbrendű” szóösszetételek tipikusan a náci fajelmélet jellegzetes kifejezései. Ne vicceljen. Önnek fogalma nincs a náci fajelmélet jellegzetes kifejezéseiről. Én azért nem tartottam szerencsésnek a “genetikusan” kifejezés használatát, mert alkalmas lehet olyan kiforgatásokra, amelyeket ideológiai meghatározottsága és elfogultsága alapján Ön is elkövet. Kizárólag ezért nem tartottam helyesnek ezt a kifejezést, de egyáltalán nem gondolom, hogy ezt Kertész Ákos fajgyűlölet kifejezésére használta volna.
    Bartus László

    VN:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +6 (14 szavazatból)
  9. Bocsika a nem teljesen normális jobberek kedvéért: a “méla csend és hullaszag” egy gyakran alkalmazott köznépi fordulat, kéretik
    1. Nem szó szerint venni
    2. Ha ez meghaladja a képességeiket (már az elvonatkozáshoz szükséges agyterület hiányában) akkor meg tekintsék az “írói munkásságom részének”
    Köszike!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +3 (7 szavazatból)
  10. Husz János Puszita

    Kekec,
    a gazdasági elégedetlenség szorosan összefügg a szélsőjobb terjedésével. A jobbközépen hagyományosan az erős polgári ( felső ) középréteg áll, ami nálunk nincs, gazdasági okokból nem erősödhetett meg. Üres hassal a szabadság sem olyan fontos kérdés. A gazdaság és a polgári demokrácia fejlettsége nem választható el egymástól.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +2 (6 szavazatból)
  11. Ha az előző 5 soros kérelmem teljesítése némi intellektuális erőfeszítés után sikerült – tegyék már meg ezt a szívességet Kertész Ákos úrnak is. Nem kell félni! Nem fog fájni!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (4 szavazatból)
  12. Nem tudom, ki jobboldali. De egyetértek, hogy sürgős szükség lenne egy mérsékelt és józan jobboldali pártra. Mint ahogy egy ugyanilyen baloldali pártra is szükség lenne. Üsse kő, azt sem bánom, ha se nem jobb, se nem bal, csak mérsékelt és józan.
    De ma nem lehet mérsékelt pártot alapítani. Ma olyan párt kell, ami nem mérsékli magát, hanem polgári engedetlenséget hirdet az ember-, szabadság-, és jogellenes hatalommal szemben, és nem veti alá magát az önkénynek.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +5 (9 szavazatból)
  13. Husz János Puszita. Nálunk tényleg nincs egy ERŐS polgári középréteg. de a közép- és konzervatív pártoknak máshol sem ők a kizárólagos célközönsége.
    Ezért volt érthetetlen a baloldal bénázása: a lecsúszó kispolgári rétegek általában fogékonyak az ő problémáikkal jobban foglalkozó baloldal érveire. Nálunk meg sorban masíroznak KÁ nyitott szája felé, csak mert az zsongítóan sziszegi nekik: Bizzzzz bennem!
    Bár ha jobban belegondolok: a nyilas párt is a deklasszált és az alsó középrétegek (házmesterek) pártja volt!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +5 (9 szavazatból)
  14. Akik Kertész Ákos írását nem értették, azok nem értik sem Adyt, sem a többi költőt. Ha egyáltalán hallottak róluk. Valószínűleg Szilágyi Domokosról nem is hallottak. Ha esetleg hallották a nevét, mert egy időben írtak róla az újságok, de olvasni nagy valószínűséggel egy sorát se olvasták. Petőfitől valószínűleg csak az általános iskolában olvastatott (esetleg bemagolt) Nemzeti dalt ismerik. Ha sokat feltételezek műveltségükről, akkor azt mondom, még ismernek néhány verscímet. Nem magát a verset, csak a címét.
    Régóta bunkósodik az ország, a jelen kormány erősen elősegíti ezt, sőt akarja ezt a bunkósodást. Erre mutatnak intézkedései. Csak kulturálatlan és ostoba embert lehet orránál fogva vezetni, csak ilyeneknek lehet minden populista, demagóg dumát eladni. Ennek a kormánynak gondolatmentes, bólogató alattvalók kellenek, nem gondolkodó emberek.
    A bunkósdás mellett nő az agresszivitás. Nagyon erősen. Észlelem, tapasztalom ezt a mindennapokban, úton-útfélen.

    Kertész Ákosnak igaza van. Sajnos.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +11 (15 szavazatból)
  15. girbegurba

    felreerthetoen fogalmaztam sorry, marmint ugy ertettem, hogy lelekben, azaz elmeletben en mar megsemmisitettem oket, a neonacikat, de fogalmam sincs hogyan kell az ellenseget visszaverni, eddig csak szocsataim voltak…

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (5 szavazatból)
  16. Nem Kertész Imréről van szó?

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (5 szavazatból)
  17. Bizony. Kertész Ákosnak igaza volt. És rögtön sikerült igazolnia egy magyar mondás igazságtartalmát is: “Szólj igazat, és betörik a fejed!”

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +3 (9 szavazatból)
  18. Bartos cikk kitűnő, mint mindig, húsbavágó, jó elemző irás. Nem értek viszont egyet azzal, hogy agyon magyarázza a Kertész Ákos vélt hibáját. Kertész nem szorul védelemre, semmi égbekiáltó valótlanságot nem mondott, csak az igazat.
    A magyar társadalom,- szándékosan nem írom, hogy nemzet – nagy része, igenis szolgalelkű, kiszolgáló, akár genetikailag kódólt, vagy tanúlt, de ALATTVALÓ. Kár az amerikai valósággal öszehasonlítani a Magyarországi állapotokat, ugysem értik, hiányzik a tapasztalat.
    SZÓLÁSSZABADSÁG OTT VAN, AHOL SZÓLÁS UTÁN IS SZABADSÁG VAN

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +12 (18 szavazatból)
  19. Kedves Bartus László!

    Ha komolyabban érdekli a kérdés, akkor íme egy elég jó 2008-as könyv a témában: Klaus-Dietmar Henke, Tödliche Medizin im Nationalsozialismus: von der Rassenhygiene zum Massenmord (http://books.google.com/books?id=T6n89y1m9IsC&printsec=frontcover&dq=t%C3%B6dliche+medizin&hl=hu&ei=cNBnTpWiHYXCtAb11uWDCw&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CCsQ6AEwAA#v=onepage&q&f=false) Pl. a 14. oldalon olvashat az eugenikáról, a náci fajelméletről, aminek értelmében egyes népcsoportok, rasszok genetikusan alsóbbrendűek, mások pedig felsőbbrendűek.

    Egyébként én nem azt írtam, hogy Ön a cikkében a náci fajelmélethez kötötte a kifejezést, hanem azt, hogy nem véletlen, hogy még Ön is elismerte, hogy nem szerencsés a kifejezés. De azt is írtam, hogy lehet mentegetni, mint ahogy Ön mentegeti is fentebbi cikkében. Azt én írtam saját ismereteimre támaszkodva, hogy ez a náci fajelméletben teljesen bevett fogalom. Éppen ezért én a magam részéről nem csupán nem szerencsésnek, hanem elfogadhatatlannak tartom, ha ezt a kifejezést bárki is használja. Tehát a dolog megítélésében jelentősen (sok fokozattal) eltér a véleményem az Önétől, alapvetően Mester Ákos, Révész Sándor és Schiffer András megközelítésével értek egyet.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -1 (11 szavazatból)
  20. Tisztelt hekla,

    nem, a szóban forgó írás szerzője nem Kertész Imre, hanem Kertész Ákos. Admin

    VN:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -1 (5 szavazatból)
  21. Kedves Reader,

    van fogalmam a temaol, irtam egy 400 oldalas konyvet a nacikrol. En pedig nem ertek egyet a felsoroltakkal, mint ahogyan a fenti irasbol kiderul. Egy velemeny itt, egy velemeny ott, az olvaso pedig szabadon valaszthat.
    Bartus Laszlo

    VN:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +5 (11 szavazatból)
  22. Elnézést, nagyjából ugyanazt még egyszer elküldtem, mert előbb nem jelent meg, amit írtam.

    Kedves Bartus László!
    Természetesen tisztában vagyok vele, hogy Ön nagyon is tisztában van az eugenika fogalmával (még ha nem is írt volna könyvet a nácikról), hiszen Ön nyilvánvalóan az átlagnál jóval műveltebb. De mivel az én ilyen irányú alapvető ismereteimet megkérdőjelezte, ezért linkeltem be egy kis szakirodalmat.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (4 szavazatból)
  23. Szilágyi Domokost nem ismerni nem bűn, rajta kívül még sok jeles író-költő is van, volt méltatlanúL mellőzve, vagy elfelejtve.
    Itt az idézett Szilágyi vers teljes egészében.

    MAGYAROK

    …ez őrült sár, ez istenarcú lény

    (Vörösmarty)

    Isten, küldd e helóta népre

    Földed legszörnyűbb zsarnokát,

    Hadd kapjon érdeme díjába’

    Jármot, hátára kancsukát!

    (Petőfi)

    Cigány egy nép. Nem hogy tudatlan,
    nem az a baj: nem is akar
    tanulni! — Bárgyú zsibbadatban,
    másfélezer éve, míg vihar
    zúgott körötte (tudniillik
    a szellemé), ül bávatag;
    igricei — míg múlton múlik
    az idő — fölvonítanak
    olykor; a `jobb nép` vigad sírva,
    hogy “hajh, a régi szép idők!”,
    s hogy aszongya: “így volt megírva”
    s hogy aszongya: “hajh, azelőtt” –
    és így tovább. –

    Melyik úristen
    írta meg így? mikor? hova?
    hisz tohonyaságban térdiglen
    caplatott már Árpád lova;
    eszik, iszik, ölel és alszik
    “az istenadta nép” rogyásig
    s robotol nyögve (égre hallszik)
    – mit néki `más`, mit néki `másik` –,
    méri magát a sárga földdel;
    az okosabbja is azért járt
    tanulni külországokon,
    hogy vettessék Gyulafehérvárt
    le a toronyból! fű se zöldell
    sírján, mert sírja sincs: a hon
    ennyi — vagy volt csak; a modernje
    kimegy, kitanul és kitűnik
    és szétszóródik, mint a pernye,
    és anyanyelvének betűit
    mintha bal kézzel írná már; a
    nyelve hánytató makaróni,
    és a haza emléke pára
    (isten, ki tudná fölsorolni
    e sok miért — miért-nemet! ) –
    nagynéha, talán, meglehet,
    hogy izzón szívébe hasít:
    élnek — ha élnek — rokonok
    a Kárpátoktól le Vasig;
    s itt benn és odakünn konok
    dühvel marják egymást: mit elvet
    az egyik, az a jó az ellen-
    félnek; s egy-gyöngyünket, a nyelvet
    disznók elé szórjuk, a szellem
    őrét hátulról ütjük főbe,
    mint se tatár, török, se német
    nem bírta, és “tejfoggal kőbe…”
    s szánk a másik száját enné meg — –
    cigány egy nép, nem `tesz`, csak jajgat,
    hogy ez s az `eladta` magát,
    és az s ez el fogja előbb-
    utóbb.

    Feleim, vigasztalhat,
    hogy jól becsapja a vevőt.
    Véres porond. Korlát, se gát.
    Önkéntes gladiátorok:
    egyik a másra acsarog
    és támad újra, újra, újra,
    s az öregisten hüvelykujja
    lefelé bök — rajt, hejjehujja!

    Nyomunk a szél porral befújja.

    Hát ezek vagyunk, magyarok.

    Kolozsvár, 1974. július 12.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +8 (12 szavazatból)
  24. Belegondolni is borzalom, hogy mit fog tudni a magyar fiatalsag a fentebb emli-tett költökröl es irokrol. Valoszinüleg semmit.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (7 szavazatból)
  25. Nekem egyetlen pici problemam van a genetikus szoval. Ugye a genek szerepe az hogy az utodlas folyaman az elod testi/fizikai tulajdonsagait orokitik at az utodoknak. Emiatt hasonlo a gyermek a szuleihez. A DNS lanc nem mas mint az ember fizikai testenek leirasa, minden sejtben szerepel stb stb.
    Mostanaban egyre nepszerubb a genekre kenni olyan tulajdonsagokat, amelyek nem bizonyitottan szerepelnek a genetikai terkepunkon. Az egyik ilyen pl a homosexualis gen. soha sehol senki sem bizonyitotta a letet, megis annyira elterjedt a koztudatban. Az alkoholizmusra valo hajlam stb stb.

    Ahhoz azonban hogy genetikus magyarsagot lehessen emliteni eloszor is meg kellene hatarozni a magyarsag genetikus felepiteset. Mitol (milyen genektol) magyar a magyar ?
    Aki egy picit is ismeri a magyar tortenelmet, az tudja hogy a honfoglalaskor itt letelepedett magyarsag nagy resze (a hozott felbecsulhetetlenul ritka es magasrendu genjeivel egyutt) kipusztult, olyanyira hogy mas korneyezo orszagokbol kellett lakosokat betelepiteni. Akar hiszik a mai MAGYAROK akar nem az akkor betelepultek mikor osszepakoltak es Magyarorszagot valasztottak lakohelyul, nem csak a vagyontargyaikat, lovat szekeret, birkat, asszonyt , papot, gyereket, de elore megfontlt szandekkal , kulonos gonddal odafigyelve, elhoztak a sajat ( termeszetesen a magyarra egyaltalan nem egyenrangu sot messze alavalobb) genetikai terkepuket. Termeszetesen mi szinmagyarok jobban jartunk volna ha a bevandorlok otthonhagyjak a DNS-uket, es helyette a Magyart hasznalnak, de kor akkori fejlettsegi szintje ezt nem tette lehetove szamukra. Igy aztan midon a magyar legeny szemet vetetett a bajos svab lanykara, azt felesegul veven , osszekeveredtek a genetikai adatok, ugy hogy meg hamupipoke galambjai sem tudnak szetvalasztani oket. Legalabbis a bal alott. Ennel fogva persze a magyar nep elkorcsosult, es mi kesoi magyar leszarmazottak, sajnos egy nagy-nagy tumultusban osszekeveredett genekkel vagyunk megaldva, ami messze nem uti meg a magyar arja szintet. (termesztesen lehet hogy ettol szepek a magyar nok, de meg ezt is bizonyitani kellene.)
    A fenti okfejtesnel fogva azt hiszem batran kijelentheto hogy ma genetikusan is tiszta magyart nagyon nehez talalni. Talan a magyar csaladnevek segithetnek kivalasztani ki is az igazi magyar, a gond az hogy mi van ha az anyai agon lett az alany megfertozve.
    Azt biztosan ki lehet jelenteni hogy akinek nem magyar a vezetekneve amit az apjatol orokolt, az biztosan nem arja magyar.
    Nezzunk par peldat:
    Orban, Vona, Lakatos, Gluck, Petofi, Arany. Ja hat most latom hogy a nev sem igazan megfelelo mert ezek az ocsmany beferkozott szlavok a nevuket magyarosithattak.
    Kovetkeztetes : Mindenki aki arja magyarnak valja magat, vagy megsertodik a genetikus kifejezesen (ami lathato hogy teljesen kepletes) menjen a #$$#-ba

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (5 szavazatból)
  26. Nagy László:
    Ebek a magyarok
    .

    Ebek a magyarok,
    ebek, ebek, ebek,
    hűségtől ugatnak,
    bajtól nyüszítenek.
    .

    Kócos komondorok,
    nagy posza agarak,
    pici pulik egymás
    szívének ugranak.

    .
    Ha majd bundájukat
    pörkölik istenek,
    akkor meghúzódva
    újból nyüszítenek.
    .
    (Nagy László
    Kossuth-díjas költő,
    1925-1978)

    VN:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +13 (19 szavazatból)
  27. Kedves Commonsense!

    Az evidencia, hogy a magyar népre vonatkozóan a “genetikusan” kifejezés tudományosan nem használható és értelmezhetetlen. Jómagam pl. annyira vagyok “fajmagyar”, hogy egy kanálnyi “ősmagyar” vér nincs bennem, egyetlen ősöm nem magyar nevű, stb., de ez a fajta kevert háttér a teljes magyarság antropológiai és genetikai hátterére jellemző, sokkal inkább, mint a legtöbb európai nép esetében. Minket népként a nyelv, a kultúra köt össze, egyáltalán nem a faji jelleg. Egyébként maga a náci és egyéb fajelmélet is, noha tudományos köntösbe öltöztették, természetesen semmiféle tudományos megalapozottsága nincs. Kertész Ákos levelére vonatkozóan ő maga hangsúlyozta, hogy nem tudományos értelemben használja a “genetikus” kifejezést, és ez a szöveg egész stílusából és műfajából is nyilvánvaló volt. A szélsőjobboldali kommentelők sem tudományos értekezéseket írnak, nem tudományosan használják az ilyen kifejezéseket, mint genetikusan alsóbbrendű, hanem gyalázkodásra használják, amire nemcsak erkölcsileg, de természetesen tudományosan sincsen alapjuk, hiszen a fajelmélet tudományosan hülyeség, és egyébként is mindenkit lezsidóznak vagy lecigányoznak, aki nem tetszik nekik, akár tényleg zsidó vagy cigány az illető, akár nem. Kertész Ákos szintén nem tudományos értelemben genetikázott, hanem egyszerűen megbélyegzett egy csoportot a “genetikusan alattvaló” kifejezéssel és az azt megelőző és követő minősíthetetlen mondatokkal. És ezt nem egy baloldali elkötelezettségű ember is így látja és a megnyilvánulást elítélte, tehát egyáltalán nemcsak a magukat “fajmagyaroknak” tartók “akadtak ki” a levél stílusán. Nyilván a zsidózva gyalázkodók kritikája nem hiteles, de másoké az.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +4 (8 szavazatból)
  28. Kedves Admin!
    Javasoljuk, hogy Nagy Lászlótól is vonják vissza a díjait. :)

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +6 (10 szavazatból)
  29. Ady Endre:

    Nekünk Mohács kell

    .
    Ha van Isten, ne könyörüljön rajta:
    Veréshez szokott fajta,
    Cigány-népek langy szivû sihederje,
    Verje csak, verje, verje.
    .

    Ha van Isten, meg ne sajnáljon engem:
    Én magyarnak születtem.
    Szent galambja nehogy zöld ágat hozzon,
    Üssön csak, ostorozzon.
    .

    Ha van Isten, földtõl a fényes égig
    Rángasson minket végig.
    Ne legyen egy félpercnyi békességünk,
    Mert akkor végünk, végünk.

    VN:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +13 (17 szavazatból)
  30. Olvastam Kertész Ákos írását megjelenésekor és (vallását nem gyakorló, ámbár római katolikus keresztény magyarként) egyetértettem vele.
    Szerintem sajnos valóban ilyenek vagyunk: mindenért mást okoltunk és okolunk. Még történelmi múltunkkal se nézünk tisztességesen szembe. Holott valóban mi voltunk az a házmesternép, amelyik boldogan jelentette fel és adta csendőrkézre magyar zsidó honfitársait, így küldve őket a biztos halálba.
    Itt említeném meg az ún. „kisnyilas-problematikát” is, mely réteg bűnbocsánatot nyert, (lsd. vizuális megjelenítése Szabó István “A napfény íze” c. filmjében, ahol a magyar keretlegény volt szíves a ukrajnai mínusz 40 fokban vízzel locsolva halálra fagyasztani Petschauer Attila olimpiai bajnokunkat (ez csak egy példa a számtalan sok közül). Ezért (se) számoltattak el soha senkit ebben az országban. Valamennyi (volt) szocialista országban megtörtént minden téren a tabula rasa, nálunk azonban nem. Itt hatalomátmentés folyt – és az Istenben megboldogult Antall Józsefnek hála – a komunisták politikai tőkéjüket gazdaságivá konvertálhatták. Most pedig itt állunk MI VALAMENNYIEN meg-, és befürödve úgy erkölcsileg, mint gazdaságilag tönkre ment (vagy tönkre tett?) egy országban. Ezért pedig igenis mi, magyarok kollektíven valamennyien felelősek vagyunk.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +12 (14 szavazatból)
  31. Licus,
    Köszönöm. Én is így gondolom.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +4 (6 szavazatból)
  32. Egyetértek a szerzővel. Magyarországon a jobboldali- és a közmédiában semmi nem történik csak úgy spontán, vagy véletlenül. Az a tény, hogy a jobboldali média így ráizgult az írásra, és csak ostorozza, meg ostorozza, sajnos csak azt jelenti, hogy valami későbbi dolognak a megalapozása, megágyazása, az előkészítése történik (mint ahogy Bartus állítja és levezeti).

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (2 szavazatból)
  33. NEM az a náci, aki megállapítja a valóban létező különbségeket “akár genetikai, akár bőrszín, akár származás szerint, stb…” hanem aki ebből valaki(k) felsőbb- vagy alsóbbrendűségére következtetnek. Akik összekeverik a genetikusan meghatározott valamely testi- vagy jellemvonást a genetikai alsóbb- vagy felsőbbrendűséget hirdető náci eszmékkel. Azaz akinek a genetika szóról KIZÁRÓLAG a náci fajelmélet jut eszébe.
    Az ilyen nyilvánosan vagy látensen náci. És pont!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +4 (6 szavazatból)
  34. Az egyébként igen remek cikk egyik rövid részlete, amely nálam kiverte a biztit: “… Zagyva György Gyula szintű gondolkodók”. Na, ha ez a lény gondolkodó, akkor én vagyok a pápa.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (3 szavazatból)
  35. Tisztelt Bartus Ur. Keresem és örömmel olvasom a cikkeit. Majdnem mindenben egyetértünk. Sajnos ez a “majdnem” néha nagy lesz. Amerika az ön példaképe és ez az én problémàm. Egy orszàg, amelyik kétszer elnökének vàlasztotta Bush elnököt, nekem nem demokratikus, hanem hülye. Egy orszàg, amelyik tàmado hàborut viselhet az emberek egyetértésével, nekem problémàs. Sajnos öreg vagyok, igy még emlékszem a néger iskolabuszok felgyujtàsàra, stb. Olyan régen azért nem lehetett. Tovàbbra is vàrom a cikkeit.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -1 (5 szavazatból)
  36. Mulatságos volna ez a vita, vélemény áradat, ha nem volna tragikus. Csőlátás, paranoia, kondicionáltan beszűkült tudat, Móricka-effektus (mindenről ugyanaz jut eszébe), fogalom zavar, vagdalódzás, az ékezetes betűk ismeretének hiánya, kocsmaasztal mellett agyament részegek sértegetik egymást (jelen esetben alacsony véralkohol szint mellett relatíve irodalmi stílusban). A legszebb az, a többség érezhetően úgy gondolja és ezt ki is fejezi: Ő az abszolút igazság birtokosa – a többi az igazság érvényesülésének gátja. Nagyjából erre épülnek a történelmi tömeggyilkosságok – mondjuk a XX. században két ilyen politikai – hatalmi irányzat is uralkodott, az egyik filozófiája ma is elfogadott, a hozzászólásokban nyíltan jelentkezik, a másik rejtettebben fonódik össze vele, hiszen tilos, vagy legalább nem PC.
    Nem ártana disztingválni, egy vers, egy költői – irodalmi megnyilvánulás jelentésében, lélektani tartalmában más, mint egy nyílt levél, újságcikk, stb. Kertész Ákos sem Petőfi (rasszistán: Petrovics) Sándor, vagy Ady Endre. Mellesleg: egy iromány megfogalmazójának nacionáléja csak akkor érdekes, ha társadalom-lélektani elemzéshez kell (ilyennel jelen téma esetében nem találkoztam) egyébként csak revolverezésre használt, vagy előjogok biztosítását szolgáló (felsőbbrendűség!) fajelméleti megnyilvánulás.
    A szavaknak pedig jelentésük van. Ez a kommunikáció alapja – a jel, és a jelentés egymásnak megfeleltetése. Ha valaki ezt nem veszi tudomásul, csak u. n. “saláta szöveget” alkot. Utólag hiába magyarázza bárki, vagy fegyverforgatói – nem úgy gondoltam, mikor anyádat prostituáltnak neveztem.

    P.S.: Az USA, mint a demokrácia letéteményese, forrása, apostola, terjesztője stb. kissé röhejes, önigazoló, önbizalmat erősítő, felsőbbrendűséget alátámasztó megnyilvánulás – lásd rohadt sárgák elhamvasztása Tokió gyújtóbombázása során, a foglyot nem ejtünk hősi etosa “A halál ötven órája” című filmben, Irak, határőrizeti, útlevél kezelési, ujjlenyomat gyűjtési akciók, folytathatnám, de minek.

    P. S. 2. Vajh lesz valaki aki felfogja miről írtam és nem csak sértett önérzete által vezérelten csapkod össze-vissza?

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (5 szavazatból)
  37. Ha bármit moderálnak, kihúznak abból, amit írtam, az a szólásszabadság amerikai értelmezéséről szól – egyeseknek jár, más véleményeknek meg nem.
    Egyébként: a kivétel nem erősíti a szabályt, hanem a szabály erejének próbája.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (4 szavazatból)
  38. Tisztelt Vesalius,

    csupán arra reagálnék, amit Amerikáról ír, szokásos amerikaellenes patronokkal. Nagyon leegyszerűsítése a valóságnak, és nem is igaz, amit Ön Amerikáról ír. Ezek sajnos teljesen elterjedtek és a hit szintjén élnek a magyarországi jobboldal berkeiben. Hogy mást ne mondjak, ujjlenyomatot már Magyarországon is vesznek, anélkül nem kap útlevelet. Ha Ön hollywood-i filmekből alakítja a képét az amerikai valóságról, akkor nagyon rossz úton jár.
    Kertész Ákos írásával kapcsolatos véleményével sem értek egyet, de azt nem fejtem ki, elég hosszan leírtam azt, amit erről gondolok.
    Bartus László

    VN:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +2 (4 szavazatból)
  39. Hm, Bartus úr, egy kis baj van. Írása – mely hemzseg az igaz megállapításoktól – bizonyítéka annak, hogy a könyv sorsa az olvasó véleményétől függ. (Gondolom nem kell ideírnom a latin eredetit.)
    Reakciója félre húz, Kertész céljával ellentétesen.

    Kertész nem a magyarokról ír, öt már nem érdekli milyen a magyar.

    Kertész levele a baloldalt bitorlókról szól. Ön az antiszemita reakcióktól “védi meg” Kertészt, amire ő nem tartott igényt, hiszen tudhatta, hogy azok megnyilvánulása milyen lesz. Nem is érdekli. Aki most filoszemitaként az antiszemita támadás ellen lép fel, az lényegében azonos álláspontra kerül, mint Solymosi professzor a Népszavában.

    „Jól mutatott rá Kertész Ákos, hogy kimondatlanul ez a “magyar–zsidó” háború áll a közélet tragédiájának hátterében…” Biztos így van, de kíváncsi vagyok hol mutatott rá erre – mert ezen Önnek írt levelében nem. Akárhányszor olvasom újra, nem! Ennek a levélnek semmi köze Kertész származásához.
    Silány gondolatmenet az, amelyik automatikusan beszorozza egy magyar író írását annak származásával. Súlyos hiba volt erre reagálni.

    A legfontosabb következmény felett Ön átsiklik: akiről az írás szól, azok nem reagálnak! Hagyják, hogy hülye, bornírt zsidózás fedje el Kertész levelének a lényegét. Az MSZP árulásáról, „ … engem ennek a közösségnek a folyamatos árulása érdekel, mert ha nincs ez az árulás, Fidesz sincs.”

    „… teljes tudatzavarban, szervezetileg lerobbanva, kifosztva, védtelenül áll a diktatúra támadásával szemben. De közben az egész baloldali elit és tisztikar, beállt a harácsolók, a korruptak, a tolvajok közé, elárulva nemcsak az eszmét, de konkréten a baloldal közkatonáit is, mert sebesülten és haldokolva hátrahagyta őket a vesztett ütközetek után a harcmezőn, és sorsára hagyta a védelmére szoruló civil lakosságot is. És ahelyett, hogy az utolsó töltényig harcolna a diktatúra ellen, a kiskapukon át menti a rablott vagyonát és az irháját.”
    A levélből egyértelműen megállapítható: Kertész az árulásról akart írni. Hiszen ez a fórum – az AN – a valódi baloldalhoz szólás egyik utolsó fóruma. Bizonyítja ezt az MSZP beismerő hallgatása. Fülsiketítő csendje.

    „… a baloldal elereszti a füle mellett, mert pillanatnyi érdeke, hogy ne hallja meg. Amúgy persze létérdeke volna, hogy odafigyeljen, de addig ez a banda nem bír fölemelkedni, ezek is magyarok. Percemberkék. A jelenben élnek, akár az állatok. A valóságos állatokra gondolok, vagyis ez nem erkölcsi ítélet, egyszerű ténymegállapítás.”
    Ebben a levélben a legsértőbb, mert legigazságtalanabb, ez az öt mondat! Nem igaz! A magyar baloldal nem eresztette el a füle mellett az árulást! Milliónyi baloldali vonta meg tőlük a bizalmát. Mindössze kettő MSZP-st választott az ország, a többi listás protestvoks! Kettő darabot! Egy fél budapesti kerület, mindössze! Nem, kedves Kertész Ákos, az árulás baloldali méretekben van számon tartva. S amíg az árulók bitorolják a baloldali párt helyét, nem is lesz bocsánat. Nem eresztettük el a fülünk mellett sem Bächer Sétáját, sem Debreczeni figyelmeztetéseit.

    Kertész baloldali: a „genetikus alattvalósággal” lehetetlenné tette, hogy a Fidesz felhasználhassa levelét az MSZP ellen. Az AN-t a baloldalhoz szólás végvárának tekinti.
    Bartus úr, Kertész tehát egy baloldali magyar zsidó (vagy baloldali zsidó magyar. Nekem mindegy). Még annak is van tanulnivalója tőle, aki nem az.
    Sapienti sat.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +3 (3 szavazatból)
  40. Nna. Tessék elolvasni a mai Népszavában a Kertész-Light változatot. Ad usum Delphini.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (1 szavazás)
  41. kedves Bartus Laszlo!

    hogyan kell kilepni a kohanyi tasasag facebook oldalarol?

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (0 szavazatból)

Írja meg véleményét!

 
KOHÁNYI TÁRSASÁG LÉPJEN BE!
AP VIDEÓ - HÍREK A VILÁGBÓL
AP VIDEÓ - HÍREK A VILÁGBÓL
Szabad Magyar Tv
Szolgálati közlemény

Felhívjuk vendégbloggereink és olvasóink figyelmét, hogy az alábbi vendégblogok némelyikének legfrissebb posztjai, ill. linkjeik technikai okokból, rajtunk kívülálló, a WordPress.com által bevezetésre kerülő változások következtében nem jelennek meg. Ezért az érintett blog-dobozkák egyelőre üresek. A probléma megoldásán az AN munkatársai dolgoznak. Addig kérjük a bloggereink és olvasóink megértését és türelmét.

Áthidaló megoldásként, a helyzet rendeződéséig itt is felsoroljuk a kárvallott blogok linkjeit, hogy olvasóik mégis el tudják őket érni az AN-ről is:


Az AN szerkesztősége.
2015.03.23.

RSS e-Vitae
RSS kanadaihirlap
RSS torokmonika
Videók

videos