Ki szavazhat a külképviseleten?

A külképviseleten az a nagykorú, a Magyar Köztársaságban bejelentett lakóhellyel rendelkező, a magyarországi lakóhelye szerinti választói névjegyzéken szereplő magyar állampolgár szavazhat, aki a szavazás időpontjában külföldön tartózkodik. Ezen túlmenően a külképviseleten való szavazás feltétele, hogy a magyarországi lakóhely szerinti helyi választási iroda vezetője (a település jegyzője) a választópolgárt – kérésére – a külképviseleti névjegyzékre felvegye. A választójogosultságot az érvényes magyar útlevél, személyi igazolvány, magyarországi ingatlantulajdon, illetőleg a bejelentett (ideiglenes) tartózkodási hely önmagában nem alapozza meg, annak Alkotmány szerinti feltétele, hogy olyan lakóhelye legyen Magyarországon, ahol életvitelszerűen tartózkodik.

Hogyan lehet kérni a külképviseleti névjegyzékre való felvételt?

A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet a magyarországi lakóhely szerinti helyi választási iroda vezetőjéhez személyesen, meghatalmazott útján vagy postai úton ajánlott levélben kell eljuttatni. A kérelmet az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével lehet benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni, hogy a választópolgár a választás melyik fordulójában kíván a külképviseleten szavazni. Annak a választópolgárnak, aki a választás mindkét fordulóján külföldön kíván szavazni, nem kell az egyes fordulókra külön-külön nyomtatványt kitöltenie, hanem egy nyomtatványon is jelezheti szavazási szándékát. A nyomtatvány beszerezhető a külképviseleteken és a választási irodákban, továbbá letölthető a www.valasztas.hu internetes címen. A kérelem benyújtható az erre rendszeresített nyomtatvány nélkül is, azonban a kérelemnek a jogszabályban foglalt előírások szerint feltétlenül tartalmaznia kell a kérelmező választópolgár családi és utónevét; személyi azonosítóját; születési helyét és idejét; anyja nevét; magyarországi lakcímét, továbbá annak a külképviseletnek a megjelölését, ahol a kérelmező a választójogát gyakorolni kívánja valamint a kérelmező külföldi értesítési címét, ha a helyi választási iroda vezetőjének döntéséről szóló értesítés kézbesítését nem a magyarországi lakcímére kéri. Ha a választópolgár a kérelmet meghatalmazott útján nyújtja be, a meghatalmazás akkor fogadható el, ha a választópolgár a meghatalmazást sajátkezűleg írta és aláírta; vagy két tanú a meghatalmazáson aláírásával igazolja, hogy a választópolgár a nem általa írt meghatalmazást előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; ez esetben a meghatalmazáson a tanúk olvasható nevét és lakóhelyét is fel kell tüntetni. A meghatalmazásnak tartalmazni kell azt a tényt, hogy az a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem benyújtására vonatkozik.

Meddig kell a kérelmet benyújtani?

A kérelem benyújtásának határideje – bármelyik fordulóban akar a választópolgár külföldön szavazni – egységes, azaz a kérelmet személyesen vagy meghatalmazott útján legkésőbb 2010. március 19-én 16.00 óráig kell benyújtani a választópolgár lakóhelye szerinti jegyzőhöz. Ajánlott levél esetében a levélnek szintén eddig az időpontig kell megérkeznie. Ezen határidő jogvesztő, ezért javasolják, hogy az ajánlott levél a helyi postai viszonyok figyelembevételével, kellő időben kerüljön feladásra. Ha a kérelem teljesítésének nincsen akadálya, a jegyző a választópolgárt haladéktalanul felveszi a külképviseleti névjegyzékbe, egyidejűleg törli a lakóhelye szerinti választói névjegyzékből. A jegyző a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező nem rendelkezik választójoggal, vagy ha a megadott adatok hiányosak. A kérelem akkor is elutasításra kerül, ha a választópolgár nem jelöli meg, hogy a választás melyik fordulójában kíván a külképviseleten szavazni. A jegyző a külképviseleti névjegyzékbe való felvételről, illetőleg a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem elutasításáról a kérelmezőt magyarországi lakcímén, vagy a kérelmező által megadott külföldi címen közvetlenül, postai úton, haladéktalanul értesíti. A jegyző döntésével szemben a választópolgár az értesítés kézhezvételétől számított 3 napon belül a döntést hozó jegyzőhöz kifogást nyújthat be. A kifogásról a jegyző legkésőbb a beérkezést követő napon dönt. Ha ezt is elutasítja, bírósághoz lehet fordulni.