„Az a telefon sosem fog megszólalni." Elnyűtt cigányasszony ácsorog a hajnali húszason, ránézésre is takarítónő. Negyven, de ötvennek is elmegy – szakadt cekker, kardigán „chinese turkálóból", a lábán fehér edzőcipő, januárban. A párálló ködben világító fények. Nehéz állást találni. A nő, akivel beszédbe elegyedtünk pontosan megszámlálta: ötvennyolcszor próbálkozott, hirdetésre. Rámosolyogtak: „majd hívjuk". Ötvenkilencedszerre csípte meg a magas takarítói státuszt a MÁV kórházban (földszint) havi nyolcvanezerért (420 dollár), plusz étkezési hozzájárulás.

A munkanélküliségről szóló európai alapmű egy német szociológus korai munkája: a harmincas évek világválságát elemzi, egy csöndes ausztriai kisváros sorsát követve a kilencven százalékos állástalanságtól a tömény nácizmusig. A helyiek létformája századok óta a munka, bölcsőtől a koporsóig. Rendiesült életpálya: a postás holtig postás, az útkaparó útkaparó, a vasmunkás vasmunkás. Egy életen át ugyanabba az ivóba járnak, mindenki mindenkit ismer. De beüt a krach, a New York-i fekete péntek. A kisvárosban ez szokatlan: a vasöntöde kiürül, a bőrgyár bezár, a kocsmáros lehúzza a rolót. Egy állástalan palermói az utcán kódorog, cigizik, kvaterkázik. Vár és boldog. Egy osztrák rejtőzködni kezd. Az utcák kiürülnek, az emberek a függöny mögül leskelődnek. Ha csöngetnek, a gyerek letagadja őket. De ezt is lehet überelni. Fogytán az élelem. Ritkulni kezd a macskaállomány, előbb a szomszéd cirmosa tűnik el, utóbb a miénk. Elmarad az éjszakai kutyaugatás is. Szaporodnak a diszkrét temetések – a tiszteletes szemet huny az öngyilkosságok fölött. Napsütésben izzik a szellemváros. Nyolc év múlva részegült tömeg fogadja a bevonuló helyi gauleitert (náci kerületvezető).

Nézem a kopottas roma nőt. „Az a telefon néma." A KSH kimutatása szerint tizennyolc év után tíz százalék fölé emelkedett a magyar munkanélküliségi ráta. Ez – sokak szerint – lélektani határ. A romáknál a lélektan is bonyolultabb. Tíz éve iis hetven százalék fölött jártak, most is.

Egyébként semmi baj. A macska – kopogjuk le – megvan. Itt szunyókál a számítógép mellett.